LEBONYOLÍTÁSI REND ÁGAZATI ALAPVIZSGÁN


I.    A hatályos jogszabályok:

Az ágazati alapvizsga megszervezése és lebonyolítása során az alábbi jogszabályok és központi előírások erre vonatkozó részei az irányadóak:
-    a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Szkt.),
-    12/2020. (II. 7.) Korm. rendelet a szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról (a továbbiakban: Szkr.),
-    Szakmánként a képzési és kimeneti követelmények (a továbbiakban: KKK) tartalmazzák az ágazati alapoktatás vizsgakövetelményeit.

A szakképző intézményben a szakirányú oktatást megelőzően ágazati alapoktatás folyik. Az ágazati alapoktatás magában foglalja az adott ágazat közös szakmai tartalmait a KKK-ban meghatározottak szerint.
Az ágazati alapoktatást a szakképző intézményben kell megszervezni. Az ágazati alapoktatás ágazati alapvizsgával zárul.
Az ágazati alapoktatást
-    a technikum kilencedik és tizedik évfolyamán és a szakképző iskola kilencedik évfolyamán,
-    érettségi végzettséggel kizárólag szakmai vizsgára történő felkészítésben a szakmai oktatás első félévében kell megszervezni.

A tanuló a sikeres ágazati alapvizsgát követően a szakképző intézményben külön felvételi eljárás nélkül folytathatja tanulmányait azzal, hogy az általa választott szakmáról az ágazati alapoktatás során az igazgató által meghatározott időszakon belül kell nyilatkoznia.


II.    Az ágazati alapvizsga alapszabályai

-    Az ágazati alapvizsgára bocsátás feltétele: a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy az ágazati alapoktatás elvégzését követően tehet ágazati alapvizsgát.
-    Az ágazati alapvizsga állami vizsga, amely a tanulónak, illetve a képzésben részt vevő személynek az adott ágazatban történő munkavégzéshez szükséges szakmai alaptudását és kompetenciáit országosan egységes eljárás keretében méri. Az ágazati alapvizsga az adott ágazatba tartozó valamennyi szakma tekintetében azonos szakmai tartalmát a KKK határozzák meg, amelyek követelményeit és az értékelés szabályait a szakképző intézmény szakmai programjában kell meghatározni.
-    Az ágazati alapvizsga teljesítését az év végén adott bizonyítványba kell bejegyezni. Az ágazati alapvizsga bizonyítványba bejegyzett teljesítése a KKK-ban meghatározott munkakör betöltésére való alkalmasságot igazol.
 
III.    Az ágazati alapvizsga általános szabályai

-    Az ágazati alapvizsga lebonyolítására a tanulmányok alatti vizsga szabályait kell alkalmazni.
-    A tanuló magasabb évfolyamra nem léphet, ha sikertelen ágazati alapvizsgát tett.
-    Az érettségi végzettséggel kizárólag szakmai vizsgára történő felkészítésben, ha a képzésben részt vevő személy sikertelen ágazati alapvizsgát tett, a javítóvizsgát a tanév második félévében teheti le. A javítóvizsgán is sikertelen ágazati alapvizsgát tett képzésben részt vevő személy a tanév végén nem minősíthető, és a tanulmányait az ágazati alapoktatás megismétlésével folytatja.
-    Nem kell ágazati alapvizsgát tennie és az ágazati alapvizsga eredményét sikeresnek kell tekinteni annak a tanulónak, illetve képzésben részt vevő személynek, aki korábbi tanulmányai, előzetesen megszerzett tudása, illetve gyakorlata beszámításával vesz részt a szakmai oktatásban, ha beszámított előzetes tudása magában foglalja az ágazati alapvizsga követelményeit. Ebben az esetben a szakmai vizsga eredményét – az ágazati alapvizsga eredményének figyelmen kívül hagyásával – a szakmai vizsga vizsgatevékenységeinek egymáshoz viszonyított súlyozásának megfelelően kell megállapítani.
-    A szakképző intézmény által szervezett ágazati alapvizsgát a szakképző intézmény oktatóiból és az elnökből álló vizsgabizottság előtt kell letenni.
-    Az ágazati alapvizsgát legalább háromtagú vizsgabizottság előtt kell tenni. Ha a szakképző intézmény oktatóinak szakképzettsége alapján erre lehetőség van, a vizsgabizottságba legalább két olyan oktatót kell jelölni, aki jogosult az adott tantárgy tanítására.
-    A szakképző intézmény által szervezett ágazati alapvizsgán a vizsgabizottság elnökét a szakképző intézmény székhelye szerint illetékes területi gazdasági kamara delegálja, tagjait az igazgató bízza meg. A független vizsgabizottság elnökét és tagjait a szakképzési államigazgatási szerv bízza meg.
-    A vizsgáról az illetékes területi gazdasági kamarát az igazgató vagy az általa megbízott személy értesíti írásban (4. számú melléklet). A vizsgabizottság elnökét és tagjait a szakképző intézmény igazgatója írásban bízza meg.
-    A vizsgabizottságnak nem lehet tagja az az oktató, akinek a vizsgázó hozzátartozója.
-    A vizsgabizottság elnöke a Kormány rendeletében meghatározott díjazásra jogosult. Az ágazati alapvizsga vizsgabizottságának az elnökét megillető díjazás összege a tárgyév első hónapjának első napján érvényes kötelező legkisebb havi munkabér
•    negyven százaléka, ha a vizsgázók száma tizenkét fő alatt,
•    hatvan százaléka, ha a vizsgázók száma tizenkét és huszonnégy fő között,
•    nyolcvan százaléka, ha a vizsgázók száma huszonöt fő fölött van.
A vizsgabizottság elnöke a fentiekben meghatározott díjazáson felül további költségtérítésre nem jogosult.
-    A vizsgabizottság intézményi tagjait a vizsgáztatásért külön díjazás nem illeti meg.
-    Az ágazati alapvizsga és annak javítóvizsgája ingyenes annak a tanulónak, aki a szakképzésben ingyenes részvételre jogosult.
-    A vizsgaszervező gondoskodik a tétel és a javítási-értékelési útmutató elkészítéséről, azok egy példányát a vizsgabizottság elnöke előzetesen áttekinti és jóváhagyja.
-    Az ágazati alapvizsgáról jegyzőkönyvet kell vezetni, amelynek kötelező tartalmi elemeit az Szkr. írja elő.
-    Az ágazati alapvizsgán a vizsgázóknak az egyes vizsgatevékenységeken elért eredményeit a vizsgabizottság jegyzője értékelőlapra vezeti.
-    Abban az esetben, ha a vizsgának van gyakorlati része is, akkor a munkavégzésre vonatkozó munkavédelmi, tűzvédelmi, egészségvédelmi előírásokról is jegyzőkönyvet kell készíteni.
-    A vizsga dokumentumait az Szkr.-ben meghatározott Irattári terv szerint kell irattárazni és megőrizni.
-    Az ágazati alapvizsga vizsgaidőszakát az ágazati vizsgát megelőző három hónapon belül kell kijelölni. A ágazati vizsga időpontjáról a vizsgázót a vizsgára történő jelentkezéskor írásban tájékoztatni kell.


IV.    Jelentkezés az ágazati alapvizsgára

-    Az ágazati alapvizsgára a szakképző intézmény jelentkezteti a diákokat és a képzésben részt vevő személyeket az ágazati alapoktatás sikeres elvégzését követően.
-    A tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy az általa tanult ágazati alapvizsgájára személyesen vagy meghatalmazott útján, írásban jelentkezik (5. számú melléklet). A jelentkezési lapot a szakképző intézményhez mint akkreditált vizsgaközponthoz kell benyújtani a szakképző intézmény által meghatározott módon. A jelentkezési laphoz csatolni kell az ágazati alapvizsgával kapcsolatos kérelmeket és az ilyen kérelem alapjául szolgáló okiratok másolatát.
-    A jelentkezési lap benyújtásának határideje az igazgató által meghatározott időpont.

V.    Az ágazati alapvizsga előkészítése

-    Ágazati alapvizsga szervezhető minden vizsgacsoport számára, miután a tanuló vagy a képzésben részt vevő személy a szakképző intézmény szakmai programjában meghatározott, az ágazati alapvizsga letételéhez szükséges tantárgyakat és tananyagtartalmakat teljesítette.
-    Az előkészítés során ki kell térni az alábbi feladatokra:
•    a vizsgacsoportok kialakítása,
•    a vizsgáztatáshoz szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása,
•    vizsgafeladatok előkészítése,
•    dokumentáció előkészítése,
•    tanulók, illetve képzésben részt vevő személyek jelentkeztetése.


VI.    Az igazgató és a vizsgabizottság feladatai

-    Az ágazati alapvizsga vizsgabizottságának elnöke felel a vizsga szakszerű és jogszerű megtartásáért, ennek keretében
•    meggyőződik arról, a vizsgázó jogosult-e a vizsga megkezdésére, és teljesítette- e a vizsga letételéhez előírt feltételeket, továbbá szükség esetén kezdeményezi a szabálytalanul vizsgázni szándékozók kizárását,
•    vezeti a szóbeli vizsgát és a vizsgabizottság értekezleteit,
•    átvizsgálja a vizsgával kapcsolatos iratokat, a szabályzatban foglaltak szerint aláírja a vizsga iratait,
•    a vizsgabizottság értekezletein véleményeltérés esetén szavazást rendel el.
-    A vizsgabizottsági elnök feladatainak ellátásába a vizsgabizottság tagjait bevonhatja. A kérdező oktató csak az lehet, aki a vizsga tárgya szerinti a tantárgyat taníthatja.
-    A vizsgabizottság munkáját és magát a vizsgát az igazgató készíti elő. Az igazgató felel a vizsga jogszerű előkészítéséért és zavartalan lebonyolítása feltételeinek megteremtéséért. Az igazgató e feladata ellátása során
•    dönt minden olyan, a vizsga előkészítésével és lebonyolításával összefüggő ügyben, amelyet a helyben meghatározott szabályok nem utalnak más jogkörébe,
•    írásban kiadja az előírt megbízásokat, szükség esetén gondoskodik a helyettesítésről,
•    ellenőrzi a vizsgáztatás rendjének megtartását,
•    minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy a vizsgát szabályosan, pontosan meg lehessen kezdeni és be lehessen fejezni.

VII.    A vizsga szabályai

A vizsga reggel nyolc óra előtt nem kezdhető el, és legfeljebb tizenhét óráig tarthat.

Írásbeli vizsga

-    Az írásbeli vizsgára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni a gyakorlati vizsgára, ha a vizsgatevékenység megoldását valamilyen rögzített módon, a vizsga befejezését követően a vizsgáztató oktató által értékelhetően – így különösen rajz, műszaki rajz, festmény, számítástechnikai program formájában – kell elkészíteni.
-    Az írásbeli vizsgán a vizsgateremben az ülésrendet a vizsga kezdetekor a vizsgáztató úgy köteles kialakítani, hogy a vizsgázók egymást ne zavarhassák, és ne segíthessék, különösen ügyelve, adott esetben, a járványügyi szabályokra.
-    A vizsga kezdetekor a vizsgabizottság elnöke a vizsgáztató jelenlétében megállapítja a jelenlévők személyazonosságát, ismerteti az írásbeli vizsga szabályait, majd kihirdeti az írásbeli tételeket. A vizsgázóknak a feladat elkészítéséhez segítség nem adható.
-    Az írásbeli vizsgán kizárólag a szakképző intézmény bélyegzőjével ellátott lapon, feladatlapokon, tétellapokon (a továbbiakban együtt: feladatlap) lehet dolgozni. A rajzokat ceruzával, minden egyéb írásbeli munkát tintával kell elkészíteni. A feladatlap előírhatja számológép, számítógép használatát, amelyet a vizsgaszervező intézménynek kell biztosítania.
-    Az íróeszközökről a vizsgázók, a vizsgához szükséges segédeszközökről a szakképző intézmény gondoskodik, azokat a vizsgázók egymás között nem cserélhetik.
-    A vizsgázó az írásbeli válaszok kidolgozásának megkezdése előtt mindegyik átvett feladatlapon feltünteti a nevét, a vizsganap dátumát, a tantárgy megnevezését. Vázlatot, jegyzetet csak ezeken a lapokon lehet készíteni.
-    Ha az írásbeli vizsgát bármilyen rendkívüli esemény megzavarja, az emiatt kiesett idővel a vizsgázó számára rendelkezésre álló időt meg kell növelni.
-    Ha a vizsgáztató az írásbeli vizsgán szabálytalanságot észlel, elveszi a vizsgázó feladatlapját, ráírja, hogy milyen szabálytalanságot észlelt, továbbá az elvétel pontos idejét, aláírja és visszaadja a vizsgázónak, aki folytathatja az írásbeli vizsgát. A vizsgáztató a szabálytalanság tényét és a megtett intézkedést írásban jelenti az igazgatónak, aki az írásbeli vizsga befejezését követően haladéktalanul kivizsgálja a szabálytalanság elkövetésével kapcsolatos bejelentést. Az igazgató a megállapításait részletes jegyzőkönyvbe foglalja, amelynek tartalmaznia kell a vizsgázó és a vizsgáztató nyilatkozatát, az esemény leírását, továbbá minden olyan tényt, adatot, információt, amely lehetővé teszi a szabálytalanság elkövetésének kivizsgálását. A jegyzőkönyvet a vizsgáztató, az igazgatója és a vizsgázó írja alá. A vizsgázó különvéleményét a jegyzőkönyvre rávezetheti.
-    Az igazgató az írásbeli vizsga folyamán készített jegyzőkönyveket és a feladatlapokat – az üres és a piszkozatokat tartalmazó feladatlapokkal együtt – a kidolgozási idő lejártával átveszi a vizsgáztatótól. A jegyzőkönyveket aláírásával – az időpont feltüntetésével – lezárja, és a vizsgairatokhoz mellékeli.
-    Az írásbeli vizsga feladatlapjait a vizsgáztató kijavítja, a hibákat, tévedéseket a vizsgázó által használt tintától jól megkülönböztethető színű tintával megjelöli, röviden értékeli a vizsgakérdésekre adott megoldásokat.
-    Ha a vizsgáztató a feladatlapok javítása során arra a feltételezésre jut, hogy a vizsgázó meg nem engedett segédeszközt használt, segítséget vett igénybe, megállapítását rávezeti a feladatlapra, és értesíti az igazgatót.
-    Ha a vizsgázó a vizsga során szabálytalanságot követett el, az igazgatóból és két – a vizsgabizottság munkájában részt nem vevő – oktatóból álló háromtagú bizottság a cselekmény súlyosságát mérlegeli, és
•    a vizsgakérdésre adott megoldást részben vagy egészben érvénytelennek nyilvánítja, és az érvénytelen rész figyelmen kívül hagyásával értékeli a vizsgán nyújtott teljesítményt,
•    az adott tantárgyból – ha az nem javítóvizsga – a vizsgázót javítóvizsgára utasítja, vagy
•    ha a vizsga javítóvizsgaként került megszervezésre, a vizsgát eredménytelennek nyilvánítja, vagy az első pont szerint értékeli a vizsgázó teljesítményét.
-    A szabálytalansággal összefüggésben hozott döntést és annak indokait határozatba kell foglalni.
-    A vizsgázónak legalább tíz perccel korábban meg kell jelennie a vizsga helyszínén, mint amely időpontban az a vizsgacsoport megkezdi a vizsgát, amelybe beosztották.

Gyakorlati vizsga

-    A gyakorlati vizsgán elkövetett szabálytalanság esetében az igazgató az írásbeli vizsga erre vonatkozó rendelkezéseit alkalmazza.
-    A gyakorlati vizsgatevékenység szabályait akkor kell alkalmazni, ha a tantárgynak a szakképző intézmény szakmai programjában meghatározott követelményei eltérő rendelkezést nem állapítanak meg.
-    A gyakorlati vizsgatevékenység tartalmát az igazgató hagyja jóvá.
-    A gyakorlati vizsgatevékenységet akkor lehet megkezdeni, ha a vizsgabizottság elnöke meggyőződött a vizsgatevékenység elvégzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek meglétéről.
-    A gyakorlati vizsgatevékenység megkezdése előtt a vizsgázókat tájékoztatni kell a gyakorlati vizsgatevékenység rendjéről és a vizsgával kapcsolatos egyéb tudnivalókról, továbbá a gyakorlati vizsgatevékenység helyére és a munkavégzésre vonatkozó munkavédelmi, tűzvédelmi, egészségvédelmi előírásokról.
-    A gyakorlati vizsgatevékenység végrehajtásához a vizsgázónak a KKK-ban meghatározott idő áll a rendelkezésére. Ebbe az időbe a gyakorlati vizsgatevékenység ismertetésének ideje nem számít bele. A gyakorlati vizsgatevékenység végrehajtásához rendelkezésre álló idő feladatok szerinti megosztására vonatkozóan a gyakorlati vizsgatevékenység leírása tartalmazhat rendelkezéseket. Nem számítható be a gyakorlati vizsgatevékenység végrehajtására rendelkezésre álló időbe a vizsgázónak fel nem róható okból kieső idő.
-    A gyakorlati vizsgatevékenységet a KKK-ban meghatározottak szerint (Ágazati alapvizsga leírása, mérésének, értékelésének szempontjai) értékelni kell. Az értékelésben fel kell tüntetni a vizsgázó természetes személyazonosító adatait, vizsgamunka tárgyát, a végzett munka javasolt értékelését. Az értékelést a gyakorlati oktatást végző oktató írja alá.
-    A vizsgázó gyakorlati vizsgatevékenységre kapott értékelését a vizsgamunkára, a vizsga helyszínén készített önálló gyakorlati alkotásra vagy a vizsga helyszínén bemutatott gyakorlatra kapott értékelések alapján kell meghatározni.


VIII.    Ágazati alapvizsga leírása, mérésének, értékelésének szempontjai

-    Az ágazati alapvizsga leírását, mérésének, értékelésének szempontjait a KKK tartalmazzák.
-    Az ágazati alapvizsgára bocsátás feltétele: valamennyi előírt képzési évfolyam eredményes teljesítése.
-    A KKK tartalmazza a vizsgatevékenységek
•    típusát, megnevezését, leírását, feladatok típusát,
•    végrehajtására rendelkezésre álló időtartamot,
•    vizsgán belüli arányát,
•    értékelésének szempontjait,
•    eredményességének feltételét (azaz a vizsgatevékenység akkor eredményes, ha a vizsgázó a megszerezhető összes pontszám a KKK-ban meghatározott %-át eléri).
-    Az értékelés százalékos formában történik.
-    A vizsgafeladatokat a KKK előírásai szerint állítja össze az iskola.
 
IX.    Az ágazati alapvizsgán alkalmazandó lehetséges záradékok:

-    A vizsgázó ágazati alapvizsgán elért összesített eredménye %-ban: …….
-    A vizsgázó ágazati alapvizsgán elért eredménye alapján megfelelt.
-    A vizsgázó ágazati alapvizsgán elért eredménye alapján nem felelt meg. Javítóvizsgát tehet.
-    A javító ágazati alapvizsgán elért összesített eredménye %-ban: …….
-    A javító ágazati alapvizsgán elért eredménye alapján megfelelt.
-    A javító ágazati alapvizsgán elért eredménye alapján nem felelt meg, tanulmányait az ágazati alapoktatás megismétlésével folytathatja.
-    Az ágazati alapvizsgán igazolható ok nélkül nem jelent meg, vagy azt megszakította, tanulmányait az ágazati alapoktatás megismétlésével folytathatja.
-    Az ágazati alapvizsgán igazolható okból nem jelent meg vagy azt nem tudta befejezni, pótlóvizsgát tehet.


Az itt nem szabályozott kérdések esetén az Szkr. ide vonatkozó rendelkezései az irányadóak.


X.    Járványhelyzetre való tekintettel betartandó szabályok az ágazati alapvizsgán

•    Az ágazati alapvizsgán és az ahhoz kapcsolódóan megtartott egyeztetésen, illetve értekezleten a szájat és az orrot eltakaró maszk viselete kötelező.
•    A törvényben előírt 1,5 méteres védőtávolságot be kell tartani.
•    Gondoskodni kell a folyamatos szellőztetésről és a kézfertőtlenítés lehetőség biztosításáról.
•    A gumikesztyű viselete megengedett.
•    A vizsgahelyet, az eszközöket és a szerszámokat a feladat megkezdése előtt és elvégzése után fertőtleníteni kell.
•    A vizsgázók egymás eszközeivel nem dolgozhatnak.
•    Közös használatú eszközöket minden vizsgázó után fertőtleníteni kell.
•    A vizsgáztató a szakmai vizsga során nem nyúlhat a vizsgázó által érintett eszközökhöz, a vizsgázó feladatának eredményéhez, ha azt a kesztyűt nem viselő vizsgázó utána még megérintheti.
•    A takarító személyzet gondoskodik a használt helyiségek, illetve a gyakran érintett felületek folyamatos fertőtlenítésről.

XI.     Vizsgázókra vonatkozó speciális iskolai szabályok

1.    Belépés az iskolába

A vizsgák folyamán a következőket kell betartania minden vizsgázó diákunknak saját és az iskola dolgozóinak védelme érdekében:
•    Az intézményt kizárólag egészséges, a koronavírus megbetegedés tüneteit nem mutató személy látogatja. 
•    Az érvényben lévő járványügyi előírásokkal összhangban a védőmaszk viselése az iskolában kötelező.
•    Az iskolában és az iskola előtti járdaszakaszon, illetve az udvaron is tilos a csoportosulás a vizsga előtt, és a vizsga után is.
•    Belépéskor a portaszolgálat munkatársa testhőmérsékletet mér.
•    Az intézmény gondoskodik a vizsgázók, a vizsgáztatók és az iskola dolgozói számára védőmaszkról, gumikesztyűről, fertőtlenítés lehetőségéről. Igény szerint védőmaszk és gumikesztyű a portán kérhető.
•    A vizsgák megkezdése előtt fél órával mindenkinek el kell foglalnia a helyét a számára kijelölt tanteremben, tanműhelyben.
•    Az iskolába történő beléptetéskor az egyszerre érkező diákoknak minimum 1,5 méteres távolságot kell megtartaniuk egymástól.
•    Belépéskor kötelező a hőmérséklet ellenőrzése, és az alapos kézfertőtlenítés.
•    A vizsga teljes időtartama alatt a folyosón tilos hangoskodni.

2.    Teendők a vizsgán

•    A vizsgára kijelölt tanteremben a vizsgázó a helyét ülésrend szerint szerint foglalja el.
•    Szükséges bemutatni a vizsgázó személyi igazolványát.
•    Az engedélyezett eszközökön felül a vizsgázó vehet magához a vizsga alatt szükséges ételt, italt. 
(Számítógépes teremben történő vizsgán tilos az étel és italfogyasztás.)
•    A vizsga tartama alatt a vizsgázó egy külön kijelölt helyre teszi a táskáját, kikapcsolt mobiltelefonját.
•    A tantermet/ tanműhelyt csak a mosdó használatának idejére lehet elhagyni, ahol egyidejűleg csak egy ember tartózkodhat. A mosdóhasználat tényét jegyzőkönyvben rögzíteni szükséges.
•    A vizsgákon nem kérhető kölcsön semmilyen eszköz, gyakorlati vizsgán a közös használatú dolgokat (szerszámokat, gépeket) két vizsgázó között fertőtleníteni szükséges.
•    A vizsgázó csak az intézmény bélyegzőjével ellátott lapon dolgozhat kék vagy fekete tollal. Rajz készítéséhez a ceruza használata engedélyezett.

3.    Teendők az írásbeli dolgozat befejeztével

•    A dolgozat ellenőrzése során figyelmet kell fordítani arra, hogy minden dokumentum tartalmazza a vizsgázó nevét.
•    Az üresen maradt helyeket a vizsgadolgozaton ki kell húzni.
•    A vizsgázó személy a vizsga (illetve az ellenőrzés) után kézfeltartással jelez a vizsgabizottsági tagoknak, és hívásig a helyén marad.
•    Amikor a vizsgabizottsági tagok erre engedélyt ad, a vizsgázó csendben elhagyja a vizsgatermet és az iskola területét is.


4.    A gyakorlati vizsgák sajátosságai

•    A gyakorlati vizsgán az előírásoknak megfelelő állapotban kell megjelenni, munkavédelmi szabályoknak megfelelő munkaruhában és munkavédelmi cipőben.
•    A gyakorlati vizsga előtt munkavédelmi oktatáson vesznek részt a vizsgázók, ennek tényét jegyzőkönyvben rögzíteni szükséges.
•    A munkavédelmi eszközök használata kötelező, mely eszközöket csak fertőtlenítés után használhat másik vizsgázó.
•    A gyakorlati vizsgák teljes időtartama alatt kötelező a maszk viselése.
•    Saját gumikesztyű használata megengedett.
•    A gyakorlati vizsga során törekedni kell a 1,5 méteres védőtávolság betartására.
•     A közös használatú eszközök igénybe vétele előtt kötelező a kézfertőtlenítés, valamint a használt eszközök és gépek fertőtlenítése.


Sümeg, 2021. május 10.